Elég erőteljes-e Magyarország – és a régió – uniós kötődése ahhoz, hogy megakadályozza azoknak a folyamatoknak a felgyorsulását, melyek a múlt század elején az akkori demokratizációs kísérletek kudarcát okozták? A kerekasztal-beszélgetés több résztvevője megállapította: a weimari Németországra való utaláűs e téren félrevezető, mert az uniós keretek nyilvánvalóan lehetetlenné tennének egy ahhoz hasonló totalitárius kibontakozást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a legtöbb kelet-közép-európai államnak megvannak a maguk weimari tapasztalatai, amelyek bizonyos részterületeken komoly demokrácia-deficithez vezettek már eddig is. Magyarországon ezt évek óta számos példa bizonyítja. A válság az 1998-as választásokat követően mélyült el, az akkori kormányzat által elindított ideológiai fordulatot követően, mely kihívó módon igyekezett aktualizálni vagy újrateremteni a második világháborút megelőző politikai viszonyok számos elemét. A válság tovább mélyült a 2002-es baloldali-liberális kormányzat időszakában, mely a jobboldallal folytatott társadalmi rokonszenv-versenyben nem merte vagy nem tudta megvalósítani a nélkülözhetetlen reformokat. A jelenlegi válság legkihívóbb és veszélyesebb eleme, hogy a modern társadalom és a demokrácia legitimitása sérült, miközben a pártok – elsősorban a modernitást és a demokráciát tagadó jobboldal, de bizonyos fokig az orientáltságát vesztett baloldal is – közönyösen figyelik az európai értékek felmorzsolódását. 2009-03-10T11:00:00+01:00 25 Weimarisation in Hungary? Strategies in Politics and the Challenge of Security