Az oroszországi gazdasági és politikai krízis hatása Kelet-Európára
2008.12.02 11:00Közép- és Kelet-Európa államainak magatartását az oroszországi politikai fejleményekkel szemben nagyfokú eltérés jellemzi. Egyesek szövetségesi – főként NATO és ezen keresztül transzatlanti – kötődéseik fontos elemének érzik egyértelmű kritika megfogalmazását, és tradicionálisan úgy alakítják gazdasági és energiapolitikájukat, hogy kivédhessék a Kremlből jövő nyomásokat (Lengyelország, Balti államok, Csehország, Románia stb.). Mások – elsősorban Magyarország – a gazdasági érdekek depolitizált érvényesítését helyezik előtérbe, elutasítva a nyílt állásfoglalást az oroszországi eseményekkel kapcsolatban. A kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Gyurcsány-kormány kül- és biztonságpolitikája által meghatározott úgynevezett „magyar modell” vészesen csökkenti az ország energiabiztonságát, ugyanakkor egy olyan politikai kurzust legitimál, mely indokoltan ébreszt kételyeket szövetségesi megbízhatóságunkkal kapcsolatban. Egyértelmű az is, hogy a jelenlegi kormánytól – mely sem társadalmi elfogadottságát nem tudja növelni, sem politikai és gazdasági hatékonyságot nem tud felmutatni – e politika helyességének felülvizsgálata nem várható. A szakmai körök fontos feladata lenne olyan új stratégiák kidolgozása, melyek egy következő politikai fázis trendjeit e téren meghatározhatnák.