Közép- és Kelet-Európa államainak magatartását az oroszországi politikai fejleményekkel szemben nagyfokú eltérés jellemzi. Egyesek szövetségesi – főként NATO és ezen keresztül transzatlanti – kötődéseik fontos elemének érzik egyértelmű kritika megfogalmazását, és tradicionálisan úgy alakítják gazdasági és energiapolitikájukat, hogy kivédhessék a Kremlből jövő nyomásokat (Lengyelország, Balti államok, Csehország, Románia stb.). Mások – elsősorban Magyarország – a gazdasági érdekek depolitizált érvényesítését helyezik előtérbe, elutasítva a nyílt állásfoglalást az oroszországi eseményekkel kapcsolatban. A kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Gyurcsány-kormány kül- és biztonságpolitikája által meghatározott úgynevezett „magyar modell” vészesen csökkenti az ország energiabiztonságát, ugyanakkor egy olyan politikai kurzust legitimál, mely indokoltan ébreszt kételyeket szövetségesi megbízhatóságunkkal kapcsolatban. Egyértelmű az is, hogy a jelenlegi kormánytól – mely sem társadalmi elfogadottságát nem tudja növelni, sem politikai és gazdasági hatékonyságot nem tud felmutatni – e politika helyességének felülvizsgálata nem várható. A szakmai körök fontos feladata lenne olyan új stratégiák kidolgozása, melyek egy következő politikai fázis trendjeit e téren meghatározhatnák. The states of East and Central Europe are pursuing markedly different strategies in response to political developments in Russia. Some of them take a roundly critical stance toward Russia, considering this an important element of alliance politics (NATO) and transatlantic relations. Such states (Poland, the Baltics, Czech Republic, Romania, etc.) have traditionally formulated their economic and energy policies so as to avoid coming under pressure from the Kremlin. Other states, primarily Hungary, emphasize a non-political approach, focusing on the primacy of economic interests, and refuse to take an open stance regarding events in Russia. Participants at this round table agreed that the so-called “Hungarian model” exhibited in the foreign and domestic policies of the Gyurcsány government has alarmingly reduced Hungary’s energy security, while its apparent legitimization of political trends in Russia understandably raises doubts about Hungary’s reliability as an ally. It is also clear that the current Hungarian government –unable to gain in popularity or to demonstrate political or economic effectiveness – is not planning to review its Russia policy. It falls to the professional public policy community to develop new strategies that can help define Hungary’s Russia policy during the next political cycle. 2008-12-02T11:00:00+01:00 21 East European Consequences of the Russian Economic and Political Crisis