Miután közel húsz évvel ezelőtt a liberalizmus jegyében egyesek kinyilvánították a történelem végét (Francis Fukuyama), ma sok olyan radikálisan konzervatív, vagy radikálisan baloldali nézet kap figyelmet, melyek az „új történelmi kezdetek” jegyében a liberalizmus végében reménykednek. Az e téren megszólalók véleményében egyszerre tükröződik az egyéni és kollektív jogokat korlátozó állam szerepének megerősítése mint elvárás, illetve a visszatérés olyan értékekhez, amelyek bizonyos csoportérdekeknek (osztályok, rétegek, elitek) előtérbekerülését erősítenék az egyéni szabadság rovására. A Republikon Intézet – Centre of Foreign Policy keretében megrendezett kerekasztal beszélgetésen több, főként Közép- és Kelet-Európai politikai szakértő, illetve szakújságíró fejtette ki véleményét. Ők egyöntetűen arra a tendenciára hívták fel a figyelmet: az 2004-ben, illetve 2007-ben az Európai Unióhoz csatlakozó országokban – szemben az Unió korábbi tagállamaival – a lakosság és a nagyobb érdekcsoportok körében a liberalizmus-ellenesség szembeszökően hangsúlyossá vált. Ezt a jelenséget felerősíti a válsággal kapcsolatos félelem, amely elsősorban politikai jellegű. Egyes tagországokban e félelem kiemeli a külső fenyegetettséget (Oroszországtól, a szomszédoktól), s ennyiben elsősorban nacionalista jelleget kapott (Baltikum, Lengyelország, Szlovákia, Románia). Másutt, mint Magyarországon a két nagy párt támogatóit az erőteljes állam eszméje iránti versengés ragadta magával. A szakértők egyetértettek abban, hogy a helyzet veszélyei egyértelműek, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a szélsőségek előtérbekerülése esélyt ad a liberális pártoknak, hogy ismét markáns, a fő kurzussal ellentétes politikai arcot és álláspontot alakítsanak ki. Nearly 20 years after some individuals declared the “end of history” (Francis Fukuyama), many radical conservative and radically left-leaning views are today gaining attention: these views look to the end of liberalism and “new historical beginnings.” Proponents of these views expect both a stronger role for the state, including placing limits on individual and collective rights, and a return to values which would ensure a preeminent role for the interest of certain groups (classes, elites) at the expense of individual liberties. At a roundtable discussion organized by the Republikon Institute – Centre of Foreign Policy, a number of political commentators and journalists, mostly from the East Central European region, unanimously called attention to a particular tendency: anti-liberal views have been on the rise among the general population and among major interest groups in the “new” countries of the EU – those who joined in 2004 and in 2007 – in contrast to the countries with longer-standing EU membership. This phenomenon is strengthened by a fear of crisis, primarily political crisis. In certain member states, this fear emphasizes an external threat (represented by Russia or another neighbor), and so has taken on a primarily nationalist cast (the Baltics, Poland, Slovakia, Romania). In other states, like Hungary, supporters of the two major parties are competing with each other in extolling the paramount importance of state power; the voters behind these parties, therefore, have become strongly anti-liberal in their preferences. The expert participants agreed that this situation is clearly dangerous, but also pointed out that the emergence of radicalism also represents a chance for the liberal parties to once again distinguish themselves with a well-defined political profile and policies that offer an alternative to the mainstream. 2008-10-30T11:00:00+01:00 19 The End of the Liberal State? Anti-Liberal Critiques in the Wake of the Financial Crisis