Miután közel húsz évvel ezelőtt a liberalizmus jegyében egyesek kinyilvánították a történelem végét (Francis Fukuyama), ma sok olyan radikálisan konzervatív, vagy radikálisan baloldali nézet kap figyelmet, melyek az „új történelmi kezdetek” jegyében a liberalizmus végében reménykednek. Az e téren megszólalók véleményében egyszerre tükröződik az egyéni és kollektív jogokat korlátozó állam szerepének megerősítése mint elvárás, illetve a visszatérés olyan értékekhez, amelyek bizonyos csoportérdekeknek (osztályok, rétegek, elitek) előtérbekerülését erősítenék az egyéni szabadság rovására. A Republikon Intézet – Centre of Foreign Policy keretében megrendezett kerekasztal beszélgetésen több, főként Közép- és Kelet-Európai politikai szakértő, illetve szakújságíró fejtette ki véleményét. Ők egyöntetűen arra a tendenciára hívták fel a figyelmet: az 2004-ben, illetve 2007-ben az Európai Unióhoz csatlakozó országokban – szemben az Unió korábbi tagállamaival – a lakosság és a nagyobb érdekcsoportok körében a liberalizmus-ellenesség szembeszökően hangsúlyossá vált. Ezt a jelenséget felerősíti a válsággal kapcsolatos félelem, amely elsősorban politikai jellegű. Egyes tagországokban e félelem kiemeli a külső fenyegetettséget (Oroszországtól, a szomszédoktól), s ennyiben elsősorban nacionalista jelleget kapott (Baltikum, Lengyelország, Szlovákia, Románia). Másutt, mint Magyarországon a két nagy párt támogatóit az erőteljes állam eszméje iránti versengés ragadta magával. A szakértők egyetértettek abban, hogy a helyzet veszélyei egyértelműek, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a szélsőségek előtérbekerülése esélyt ad a liberális pártoknak, hogy ismét markáns, a fő kurzussal ellentétes politikai arcot és álláspontot alakítsanak ki. Nearly 20 years after some individuals declared the “end of history” (Francis Fukuyama), many radical conservative and radically left-leaning views are today gaining attention: these views look to the end of liberalism and “new historical beginnings.” Proponents of these views expect both a stronger role for the state, including placing limits on individual and collective rights, and a return to values which would ensure a preeminent role for the interest of certain groups (classes, elites) at the expense of individual liberties. At a roundtable discussion organized by the Republikon Institute – Centre of Foreign Policy, a number of political commentators and journalists, mostly from the East Central European region, unanimously called attention to a particular tendency: anti-liberal views have been on the rise among the general population and among major interest groups in the “new” countries of the EU – those who joined in 2004 and in 2007 – in contrast to the countries with longer-standing EU membership. This phenomenon is strengthened by a fear of crisis, primarily political crisis. In certain member states, this fear emphasizes an external threat (represented by Russia or another neighbor), and so has taken on a primarily nationalist cast (the Baltics, Poland, Slovakia, Romania). In other states, like Hungary, supporters of the two major parties are competing with each other in extolling the paramount importance of state power; the voters behind these parties, therefore, have become strongly anti-liberal in their preferences. The expert participants agreed that this situation is clearly dangerous, but also pointed out that the emergence of radicalism also represents a chance for the liberal parties to once again distinguish themselves with a well-defined political profile and policies that offer an alternative to the mainstream. 2008-10-30T11:00:00+01:00 19 The End of the Liberal State? Anti-Liberal Critiques in the Wake of the Financial Crisis Az amerikai elnökválasztás drámaian új helyzetet teremtett, ami nem korlátozódik csak az Egyesült Államokra. Barack Obama megválasztására egészen másként reagáltak Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában. Míg az előbbiben az elhúzódó politikai válság gyors felszámolásában reménykednek, s ennek összefüggésében adekvát intézkedésekre számítanak az új amerikai vezetés részéről, addig Kelet-Európában a politikai és gazdasági elit attól fél, hogy kevesebb figyelmet kapnak a térség sajátos érdekei, kevesebb segítséget kapnak majd az egyes országok ahhoz, hogy megerősíthessék belső demokráciájukat, vagy különleges biztonsági garanciákban részesüljenek Oroszországgal szemben (orosz hegemónia-törekvések, energiabiztonság stb.). A Republikon Intézet – Centre of Foreign Policy kerekasztalán, melyen a térség államainak több szakértője volt jelen, megfogalmazódott azon vélemény, hogy a legtöbb problémát eddig is az okozta, hogy túl nagyok voltak az elvárások a belső politikai szilárdság külső feltételei iránt. Több hozzászóló kiemelte: a jövőben talán az aktuális eliteket nagyobb felelősségvállalásra készteti az a tény, hogy a térség – globális politikai szempontból – leértékelődik. Ugyanakkor a többség azt a meggyőződést vallotta: sem az Európai Uniónak, sem pedig az USA-nak nem érdeke, hogy Oroszország gazdasági, politikai vagy katonai befolyása megerősödjék. A közös fellépést e téren nagyobb transzatlanti, illetve Nyugat- és Kelet-Európai kooperáció kell és fogja jellemezni, mert Moszkva hegemón fellépései ma inkább egyesítik a kontinens államait, nem úgy, mint akár fél évvel korábban. Ugyanakkor veszélyesnek nyilvánították azt a tendenciát, mely egyes, paternalizmusra hajlamos országokat magával ragadhat, hogy túlhajtott gazdasági-politikai koncentrációval válaszoljanak a kihívásokra. Ennek kritikáját a szakértelmiségnek minden országban fokoznia kell. Magyarországon a kormányzat elvben komolyan veszi a gazdaság liberális fejlesztésének célszerűségét, de visszariad a következetességtől. Félő, hogy a kialakult válsághelyzet még inkább elbátortalanítja a kormányzatot a lényegi gazdasági reformok végrehajtásától. The U.S. presidential elections have brought about a greatly changed situation whose dramatic potential is not limited to the United States. Western and Eastern Europe each reacted quite differently to the election of Barack Obama. While West Europeans, hoping for a quick end to the ongoing political crisis, expect the new Administration to enact effective new measures, the political and economic elites in Eastern Europe fear that the new Administration will pay less attention to this region’s particular interests, with less assistance available for strengthening internal democracy and no special security guarantees against the threats represented by Russia (attempts at regional hegemony, energy monopoly). At a roundtable discussion organized by the Republikon Institute – Centre of Foreign Policy, experts from several countries in Eastern Europe concurred that most of the region’s problems stem from the fact that local elites have always over-emphasized external factors as conditions for domestic political stability. Several commentators noted that Eastern Europe’s diminished importance in global politics might now impel the current elites to take greater responsibility for their countries’ fate. At the same time, most of the participants also agreed that Russia’s increasing economic, political or military influence would be contrary to the interests of both the European Union and the U.S. A united stance regarding Russia must and will be characterized by greater transatlantic and East-West cooperation. Today, Moscow’s moves toward hegemony are met with a united response by the European continent, to a much greater extent than even six months ago. At the same time, participants called attention to the dangerous, paternalistic tendency by certain countries to respond to today’s challenges with an excessive concentration of political and economic powers. Intellectuals in all these countries ought to step up their critique of this tendency. In Hungary, the government is theoretically committed to the liberalization of the economy, but fails to carry this out consistently. Unfortunately, the current crisis may further sap the government’s commitment to real economic reforms. 2008-11-11T14:00:00+01:00 20 How to Overcome the Political and Economic Crisis: Redefining the Political Aspect of the Economic Sphere A jelenlegi helyzetre elsősorban az jellemző, hogy a különböző irányzatok, melyek egymástól elkülönülve ajánlottak eddig a társadalomnak fejlődési modelleket, ma egymástól átvett értékeket és modelleket propagálnak, így a választók számára komoly probléma megkülönböztetni őket. Példaként épp a liberalizmust hozták fel többen, mely a 19. század elején még azt az egyenlőséget tartotta elsődleges értéknek, melyet aztán tőle a szocialista irányzat megörökölt. Csak ezt követően vált a liberalizmus alapértékévé a szabadság. Általános volt az a nézet, hogy természetes folyamattal állunk szemben, és ha a társadalmaknak nem kell súlyosabb válságokkal szembesülniük, akkor ez semmilyen kihívást sem jelent. Mindazonáltal fontos az ideológiák állandó elemzése és nem csak a vezető értelmiségiek körében, hanem azon a szinten is, melyben a közember mozog. Ugyanakkor, ha súlyosabb válság törne ki e társadalmakban, akkor a demokratikus alapideológiák – épp a bennük mutatkozó kereszthatás és csökkent identitás miatt – már nem elégítenék ki a tömegek igényeit. Egy ilyen helyzetben azok készséggel fordulnának a szélsőséges kínálatok felé. Ez történt Weimarban a 20. század elején. Hasonló a helyzet az úgynevezett „harmadik világban”, mely sorozatos válságait éli meg. Különösen a Bernard Lewis által leírt iszlám válságzónában épp ez a folyamat akadályozza a demokrácia exportját, illetve ad esélyt a szélsőséges, nacionalista-iszlamista eszméknek. Néhányan ugyanakkor kiemelték, nem kell a Közel-Keletig menni, elvégre Kelet-Európa társadalmaiban ugyanez a jelenség játszódik le. A szélsőséges pártok mindenütt megerősödtek, a nagy pártok ideológiai muníciója pedig kimerült. Eltűnőben vannak a liberális pártok, de a szociáldemokráciával is súlyos bajok vannak (Lengyelországban megszűnt, Magyarországon befolyása minimálissá vált.). A jobboldal pedig arra kényszerül, hogy egyre agresszívebb jelszavakat hirdessen. Csak idő kérdése, hogy megjelenjen ismét a baloldali radikalizmus is, a kommunizmus legklasszikusabb formájában. The debate organized by the Republikon Institute and the Friedrich Naumann Stiftung on the “loss of identity” of political ideologies established: the leading political ideologies, which up to now have proposed differing development models for society, are today borrowing values and models from each other, so that voters face great difficulties in differentiating the parties. As an example, it was cited liberalism: in the early 19th century, liberals considered equality as their key value. When this was later adopted by the socialists, the liberals gradually refocused on liberty as their defining value. These developments are entirely natural, and inasmuch as society is not facing any serious crisis, then they do not present a problem. It is necessary that these ideologies remain under continuous scrutiny – and not just by leading intellectuals, but also at the level of ordinary citizens. However, if these societies undergo serious crisis, then the basic democratic ideologies – precisely because of their cross-over tenets and blurred identities – may not be sufficient to meet the needs of the larger population. In such a situation, voters may well turn to the extremist ends of the spectrum, as occurred in the Weimar Republic in the early 20th century. The same phenomenon is the continuing crises faced by the so-called Third World, where – particularly in the Islamic crisis zone described by Bernard Lewis – it is precisely this situation which is preventing the successful export of democracy, and which is giving impetus to extremist, nationalist-Islamicist ideologies. We need not go as far as the Middle East, because the same situation holds true in East European societies. Extremist parties have gained strength everywhere, while the ideological influence of the mainstream parties has run out. Liberal parties are disappearing, and Social Democracy is in serious trouble (it has disappeared from Poland, while its influence in Hungary has waned to a minimum). The right-wing parties are not moderate in any of these countries: they are resorting to ever more aggressive slogans. It is a matter of time before left-wing radicalism reappears as well, taking the most classic form of Communism. 2009-05-12T16:00:00+02:00 27 Left-Leaning Right, Right-Leaning Left: Ideological Confusion and Fading European values A politikai orientációvesztés és a pártok világnézeti szembenállása új helyzetet teremtett a magyarországi sajtó számára is. Komoly tájékozódási problémák mutatkoznak leginkább az elektronikus sajtóban, de a lapok és folyóiratok világképe is egyre inkább meghatározhatatlanná válik. A sajtó alapvetően két táborra szakadt. Az egyik igyekszik magasfokú szakismereteket nyújtani egy rendkívül szűkkörű réteg számára, a másik a tömegkultúrát és az ahhoz kötődő elvárásokat próbálja kiszolgálni annak reményében, hogy ezzel garantálhatja fennmaradását. A nemzetközi gazdasági krízis következtében azonban az igényes szaksajtó könnyen elveszítheti anyagi forrásait. 2009-04-07T11:00:00+02:00 26 The Situation of the Mass Media in Hungary Egyre súlyosabb helyzet alakult ki Magyarországon a többségi magyar, illetve bizonyos kisebbségi-etnikai közösségek között. Olyan cselekményekre is sor került – inkább szabályt erősítően, semmint véletlenszerűen – melyek a terrorizmus bizonyos kezdeti jegyeit is magukon hordozzák. Ezek közzé sorolható néhány szélsőjobboldali merénylet, vagy merénylet-kísérlet romák ellen, illetve több, az ellenzék által nyíltan támogatott utcai zavargás. A konferencia megállapította: míg bizonyos szélsőséges csoportok radikalizálódása gyakorlatilag az Unió valamennyi tagországára jellemző, addig komoly politikai erők, illetve az e csoportok közötti szorosabb viszony, egyeztetés, érdekmegosztás kizárólag kelet-európai területeken figyelhető meg. Magyarországon különösen súlyos, nemzetbiztonsági kockázatot magukban hordozó folyamatok zajlanak, melyeknek etnikai, ideológiai, valamint kulturális dimenziói nagyon jól nyomon követhetők. Az okok szerteágazóak, mindazonáltal egyértelmű, hogy a többségi társadalom identitásválsága ezek között hangsúlyosan szerepel, illetve a társadalom hagyományos osztálytagozódásának felbomlása és újradefiniálódása, továbbá az anyagi javak megoszlásának szélsőséges polarizálódása. 2009-02-17T11:00:00+01:00 24 Discrimination and Intolerance Az a tény, hogy aktív terrorcselekmények egyelőre csak a kontinens néhány nyugati államát érték nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az újonnan csatlakozott országoknak ne kellene számolniuk ilyen kockázattal. Mennyire vannak felkészülve e társadalmak e kihívásra, milyen tudatossággal szervezi meg a terrorizmussal szembeni stratégiáját a kelet-közép-európai államok politikai elitje. Ezt hivatott tisztázni a szakértői beszélgetés. The fact that incidents of terrorism have so far occurred only in the Western half of Europe does not mean that the newer members of the European Union should consider themselves risk-free. How prepared are East and Central Europe societies to meet the challenge of terrorist threats? What are the strategies underlying the anti-terrorist policies promoted by the East Central European political elite? Our experts’ discussion will focus on these questions. 2008-02-13T14:00:00+01:00 8 Security Awareness Míg az uniós csatlakozást megelőzően, illetve a csatlakozási tárgyalások fázisában nagyfokú együttműködés jellemezte Közé-Európa országait, és ez a közös fellépés sokat segített abban, hogy helyzeti előnyhöz jussanak az integrációban, addig mára nem csak, hogy megszűnt e kapcsolatok jelentősége, a meglévő intézmények működése formalizálódott, de Közép-Európa államai ma mintha elsősorban egymást tartanák a legfőbb vetélytársnak. Vitatott, hogy a kapcsolatok elhidegülésének az uniós verseny lenne az oka. Háromtípusú nézeteltérés jellemzi a viszonyokat. Van a magyar-szlovák kapcsolatokat elmérgesítő nacionalista vita, ami azonban nem érinti a lényeget. Létezik egyfajta aszimmetria a fejlődési fázisokban, ez már lényegesebb, és jól mutatja a magyar-szlovák vagy a magyar-román modellek közötti különbséget. Míg a szlovákok és románok végre tudták hajtani a társadalmi reformok számos elemét, addig a baloldal Magyarországon képtelen volt arra, hogy meggyőzze a társadalmat e lépések szükségszerűségéről. A konfliktusok vagy elhidegülések okainak harmadik típusa az eltérő geopolitikai kitekintésekből és célokból fakad. Míg Lengyelország és Csehország határozott transzatlantista politikát folytat és felelősséggel viszonyul az Unió formálódó Oroszország-politikájához, addig a Gyurcsány-kabinet különalkukra törekedett Vlagyimir Putyinnal, negligálta az amerikai érdekeket és gyakorlatilag az országot egy olyan pályára állította, mely egyes elemeiben reprodukálta az egykori szovjet csatlósi viszonyokat. A résztvevők messzemenően egyetértettek abban, hogy a Gyurcsány-kabinet felelőtlensége e téren egyértelmű, a liberálisoknak pedig nem volt elég erejük e folyamatba beavatkozni, bár a héttérben állandóan bírálták a magyar külpolitikai célokat. Göncz Kinga külügyminiszteri teljesítménye „maga volt a katasztrófa” – állapította meg a kerekasztal. Hozzá nem értése, operett-politizálása döntéshozói potenciállal ruházta fel a külügyminisztérium volt kádárista elemeit, amit Gyurcsány Ferenc kormányfő is támogatott. Ezek ténykedése nem csak lezüllesztette a minisztériumot, de – Gyurcsány elvárásainak megfelelően – Magyarország szövetségi rendszerével szembeni politizálást honosított meg a magyar külpolitikában. Prior to their accession to the EU, the states of Central Europe were able to cooperate to a large degree, a key factor in garnering advantageous conditions for these countries during the integration process. However, ever since EU accession, not only has this cooperation diminished in importance and the existing regional institutions become largely a formality, but the states of Central Europe now seem to consider each other their primary rivals. Some participants disagreed with the view that the cooling relationships are due primarily to competition within the EU. There are three types of disagreements that characterize the relations between these states. First, the nationalist dispute, such as the Hungarian-Slovak relationship – yet this type of conflict is not at the root of the problems. More to the point the states are out of sync with each other in their phases of development, which is well-illustrated by comparing the Hungarian and Slovak, or the Hungarian and Romanian models. While the Slovaks and Romanians have been able to carry out many aspects of social reforms, Hungary’s ruling Left has been incapable of convincing society of the need for these reforms. The third type of conflict stems from the countries’ varying geo-political standpoints and goals. While Poland and the Czech Republic are pursuing a well-defined trans-Atlantic policy and are taking a responsible part in the EU’s evolving Russia policy toward Russia, Hungary’s Gyurcsány government sought to make a separate deal with Vladimir Putin, neglected U.S. interests, and essentially placed the country on a path that in certain respects reproduced the role Hungary used to play as a Soviet satellite. Participants in the discussion were in full agreement that the Gyurcsány government’s foreign policy was singularly irresponsible, and the Liberals did not have the strength to intervene in the process, though in the background they continuously criticized Hungary’s foreign policy goals. The achievements of former Foreign Minister Kinga Göncz were “a catastrophe”, the participants agreed. In view of Göncz’s lack of expertise and dilettante policy-making, the Kádár-era elements of the Foreign Ministry achieved decision-making power, a development supported by Prime Minister Ferenc Gyurcsány. 2009-04-23T16:00:00+02:00 28 Disintegrating Alliances: Strategic Conflicts Among the States of East Central Europe A kerekasztal-beszélgetés fókuszában az amerikai-orosz kapcsolatok jelene áll, témája viszont ennél lényegesen tágabb. A mai nemzetközi politika szinte valamennyi markánsabb kérdésében ott van Oroszország és az Egyesült Államok viszonya. Két nagyhatalom rivalizálásáról van-e szó? Azaz Oroszország valóban nagyhatalom még ma is? A beszélgetés résztvevői e kérdésekre keresnek választ. This roundtable focuses on the U.S.-Russian relationship, but takes a much broader scope. Nearly every crucial issue of international politics today is reflected in the U.S.-Russian relationship. Are we seeing a rivalry between two great powers? Is Russia truly a great power to this day? Roundtable participants seek the answers to these questions. 2008-02-14T11:00:00+01:00 9 Whither Russia? The Current State of U.S.-Russian Relations Nagyjából két éve kezdődött meg a munka, s több mint száz résztanulmány és érdemi hozzászólás eredményképpen lassan utolsó stádiumához érkezik a 2020 körüli időkig tervezett külkapcsolati stratégia megalkotása. A műhelytanulmányok többsége a sajtóban is megjelent, így a koncepció formálódása némi nyilvánosságot is kapott. E készülő koncepciót és általában a magyar külpolitika sarkalatos pontjait, lehetőségeit vitatták meg a szakértők. It has been about two years since Hungary undertook to create a long-term foreign policy strategy that looks ahead to 2020. This process, which has spawned more than 100 policy papers and substantive commentaries, is now coming to a close. Many of the papers have been published and have received public attention. Experts at this roundtable discuss and debate this emerging strategy and the key points and possibilities for Hungarian foreign policy. 2007-12-09T11:00:00+01:00 10 Why Does Hungary Need a Foreign Policy Strategy? Teljesen megváltozott a melegek recepciója a társadalomban, ami nem csoda, elvégre uniós csatlakozásunknak várható volt egy ilyen, fontos és pozitív hatása. Ugyanakkor nehezen magyarázható az, hogy a melegek önképében ez a pozitív változás nem, vagy csak kevéssé tükröződik. A meleg társadalom fragmentálódott, nem a közös érték és jogvédő magatartás került előtérbe, hanem a problematika kiüresedése. Ez a furcsa fordulat mindenképpen a kelet-európai társadalmi fejlődés kevéssé artikulált, az európai normáktól elütő jellegével magyarázható. A társadalom általában nem tud mit kezdeni önmagával és csak nehezen találja meg a válaszokat a saját európai identitásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre (lásd a nacionalizmus előretörése, Unió-ellenesség, a szélsőjobboldali tendenciák előtérbekerülése). Miért éppen a meleg társadalomtól lenne elvárható, hogy pozitívan reagáljon az általános társadalmi válság jelentette problémákra. Ugyanakkor a melegek olyan kisebbségi – a többségnél mobilisabb – csoporthoz tartoznak, amely könnyebben találja fel magát az újszerű helyzetekben. A magyar meleg társadalom számos alakja települt ki nyugatra, Londonba, Párizsba, de főként Berlinbe – így korábbi hatásuk a hazai viszonyokra vagy megszűnt vagy meggyengült. A meleg csoportoknak az a gazdaságilag befolyásos köre pedig, mely Magyarországon maradt, létrehozta saját szubkultúráját, ebbe bezárkózott és negligálja a társadalmi folyamatokat. Készültek mélyinterjúk melegekkel, amelyek a fenti következtetéseket alátámasztják. Ugyanakkor ezekből az interjúkból az is kiderült, hogy azok a melegek, akik a leszakadó rétegekhez tartoznak, általában a jobboldali – a Fidesz – bűvkörében élnek, annak támogatói, annak dacára, hogy a párt ellenséges a meleg szubkultúrával szemben. Többen arra a veszélyre hívták fel a figyelmet, amit az erősödő magyar szélsőjobboldal a melegek számára jelent. Emlékeztettek arra, hogy milyen atrocitásokra került sor múlt évben a budapesti Gay Pride alkalmával, és hogy a Jobbik nevű, lényegében fasiszta csoportosulás, mely három képviselőt juttatott be az Európai Parlamentbe, már most kilátásba helyezte az idei Gay Pride-dal szembeni erőszakos fellépését. Ennek fényében eléggé érthetetlen, hogy a melegek passzívvá váltak és úgy viselkednek, mintha jogaikat semmi sem veszélyeztetné. A vita több résztvevője megerősítette: a Gyurcsány-kormány, miközben a látványpolitizálás jegyében kinevezett egyetlen meleg államtitkárt, következetesen megakadályozta meleg szakemberek kinevezését, kizárólag meleg identitásuk miatt. The society’s response toward gays has undergone a complete transformation. Indeed, this change, an important and positive effect of Hungary’s accession to the EU, was not unexpected. What is more difficult to explain is that this positive change is not mirrored in the self-image of the gays themselves. In the fragmented gay society, common values and the promotion of legal protections are becoming empty phrases. This strange phenomenon is characteristic of Eastern Europe, where social developments are poorly articulated and out of sync with European norms. As a rule, society does not know what to do with itself and has difficulty in dealing with the problems of its own European identity (for example, the advance of nationalism, anti-EU sentiments, the rise of far-right movements). Gay society is no exception – in such a context, one cannot expect gays to react positively to problems rooted in a broader social crisis. At the same time gays represent a minority that tends to be more mobile than the majority population and can adapt easier to new situations. Many leading figures of Hungary’s gay society have emigrated to the West – to London, to Paris, and most of all to Berlin – so their earlier influence on the situation in Hungary has diminished or disappeared. As for the gay segment of Hungary’s economically successful class, they have cocooned themselves in their own sub-culture, paying little attention to developments in the larger society. A series of interviews with gay persons point out that gays in Hungary whose economic situation is stagnant or declining generally support the parties of the Right, that is, Fidesz – even though Fidesz has been antagonistic to the gay sub-culture. The growing support for Hungary’s far-right poses a danger to gays. The debate recalled the atrocities that disrupted last year’s Gay Pride parade in Budapest, and that the (essentially fascist) Jobbik party, which in a recent election gained enough votes to send three representatives to the EU, has already signaled that opposition to this year’s Gay Pride could well be violent. In view of this situation it is difficult to understand why gays have become passive and act as though their rights are not under threat. Several participants concurred: the Gyurcsány government, even while pointing to the single token gay appointed as a State Secretary, consistently blocked the appointment of gay professionals to political office, solely because of their gay identity. 2009-06-29T16:00:00+02:00 29 Crisis or Opportunity? Gays in Hungarian Society Az elmúlt egy, másfél esztendő nagy, európai dimenziójú tanulsága, hogy az energia hogyan konvertálható közvetlen politikai befolyás szerzésére, hogyan teheti sebezhetővé egy-egy ország, sőt az Unió biztonságát. Az EU függése egyrészt az orosz gáztól, másrészt a közel-keleti kőolajtól drámai következményekkel járt egy olyan helyzetben, amikor Oroszország igyekszik visszaszerezni mindazt a politikai befolyást, amit valaha Szovjetunióként élvezett; a közel-keleti iszlám fundamentalista politika pedig szintén világpolitikai főszereplővé vált. A kerekasztal célja tisztázni e kihívásokat, valamint a védekezés lehetséges alternatíváit. The last 18 months have taught us a lesson on a large, indeed European scale: about how energy can be turned into a means of gaining direct political influence, about how the security of any country, or even the EU as a whole, can become vulnerable. The EU's dependency on Russian gas and on fossil fuels from the Middle East led to dramatic consequences at a time when Russia is attempting to regain the political influence it enjoyed during the Soviet era. At the same time, the policies of Islamic fundamentalists in the Middle East have become a global force. This roundtable will attempt to shed light on these challenges and discuss options for defending against them. 2007-12-03T14:00:00+01:00 6 Energy Security in East Central Europe A kerekasztal-beszélgetés témája a Balkán és mindenekelőtt a koszovói helyzet, valamint az új állam elismerésével kapcsolatos – mint a vitából is kiderült – számos váratlan elemet hordozó európai politika volt. A résztvevők számára a koszovói függetlenségi nyilatkozatnak fontos, pozitív kihatása lehet, mert felgyorsíthatja Szerbia európai orientációját. Egyben megfogalmazódott az is, hogy Koszovó függetlenségének elismerése az európai politika szuverenitással kapcsolatos korábbi – határozottan elutasító – magatartásának változásáról tanúskodik. The topic of this roundtable was the Balkans, specifically the Kosovo situation, and numerous unexpected developments in Europe connected with the recognition of the new state. According to discussion participants, Kosovo’s declaration of independence can have a significant and positive effect by accelerating Serbia’s reorientation toward the West. Participants also concluded that the recognition of Kosovo’s independence has shed light on a shift in Europe’s views – formerly decisively negative – toward unilateral declarations of sovereignty. 2008-03-08T11:00:00+01:00 11 Kosovo: After Independence Az Egyesült Államok – más hatalmak felemelkedése vagy ideiglenes megerősödése ellenére – a 21. század első harmadának is domináns szereplője marad. Külpolitikájának alakulása ezért nem lehet közömbös senki számára sem. Anélkül, hogy hosszútávú prognózist nyújtanánk, úgy véljük, időszerű és érvényes következtetéseket tudunk levonni a hidegháború utáni időszak három adminisztrációjának és öt elnöki periódusának történéseiből és törekvéseiből. Különösen G. W. Bush elnöki tevékenységének alakulása, hatása a világra, a szövetségesekre és magára az Egyesült Államokra tesz lehetővé a jövőt illető megállapításokat. A szakértői kerekasztal és vita a 2008-as választások utáni új adminisztráció lehetőségei és valószínű külpolitikai irányát és lépéseit kívánja elemezni. The United States – despite the rise or temporary resurgence of other powers – remains the dominant international actor in the first part of the 21st century. We cannot, therefore, be indifferent toward recent developments in U.S. foreign policy. Without making long-term predictions, we believe it is possible to draw relevant conclusions from events and initiatives of the three Administrations and five presidential terms since the end of the Cold War. In particular, the presidency of George W. Bush, and its effect on the world, on the Allies and on the U.S., allows us to make assumptions about the future direction of U.S. policy. This experts’ roundtable discussion and debate will analyze the options and most likely foreign policy direction of the new Administration to take office after the elections of 2008. 2008-01-11T11:00:00+01:00 7 The Perspectives of US Foreign Policy Az április elején, Bukarestben megrendezett NATO-csúcs mind geopolitikai, mind pedig regionális szempontból kijelölte a következő esztendők biztonságpolitikai fejlődésének irányát. Bár egyesek – az ukrán és a grúz csatlakozási kérelem elutasítása miatt – kudarcról beszélnek, mindazonáltal számos olyan döntés született a csúcstalálkozón, amelyek növelni képesek a szervezet kohézióját és reális alternatívákat jelentenek Moszkva növekvő konfrontációs politikájával szemben. Ezek számbavételére rendezi meg a Republikon Intézet e kerekasztal-beszélgetést. 2008-04-15T11:00:00+02:00 12 The Security Challenges in the Central European Region – The Future of NATO, Enlargement Quarrels A német-orosz külön-megállapodások általános politikai atmoszférája indokolt aggodalmat váltott ki nem csak az uniós tagállamokban, de fokozta a transzatlanti kapcsolatok feszültségeit is. Az e témában megrendezésre kerülő szakértői kerekasztal célja, hogy tisztázza: milyen további biztonságpolitikai kihívást okoz, illetve milyen fejlődési irányt szab a vonatkozó német politika az uniós energetikai elképzeléseknek. The general political atmosphere in which Germany reached a separate energy agreement with Russia not only engendered well-founded fears among EU states, but also worsened transatlantic tensions. The aim of this experts’ roundtable is to clarify the potential effects of Germany’s policies - in terms of security challenges and the direction of further developments – on EU energy strategy. 2008-06-17T11:00:00+02:00 18 EU Energy Policy and the Role of Germany Nicolas Sarkozy elnök új geopolitikai irányt ígért a választási kampányban, és az elnökké választását követő első évben nagyjából e törekvéseket igyekezett realizálni. Meghirdette a Mediterrán Uniót, új alapokra kívánta helyezni a francia-brit, illetve francia-német kapcsolatokat. Legutóbb pedig új partnerségi kapcsolatokat ajánl a közép és kelet-európai államoknak. A kerekasztal összegezte a francia kezdeményezések eddigi sikereit, illetve kudarcait. In his electoral campaign, President Nicolas Sarkozy promised a new direction in foreign policy. Following his election, he devoted most of his energies to foreign policy initiatives. He announced the Mediterranean Union, and sought to revamp the French-British and French-German relationships. Most recently, he has offered to create new partnerships with the states of Central and Eastern Europe. This roundtable reviewed the successes and failures of this latest French initiative. 2008-05-22T11:00:00+02:00 16 New Initiatives in French Foreign Policy: The Role of the Central European States Nincs egyetlen olyan kelet-európai állam sem, melyben ne fenyegetne a populizmus tárhódítása. A korábbi lengyel kormányzat populista politikája komoly kihívást jelentett nem csak a belpolitika, de az ország nemzetközi kapcsolatai számára is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Szlovákiában, de a magyarországi, a romániai stb. ellenzéki politizálásban is, illetve a kormányzatok hasonló retorikával próbálják olykor ellensúlyozni reformtörekvéseik kudarcát. A Republikon Intézet által szervezett szakértői értekezlet e témát vitatta meg. Not a single East Central European country is immune to the increasing strength of populist movements. The populist bent of the former Polish government represented a serious challenge not only domestically, but also for Poland’s international relations. Similar tendencies are noticeable in Slovakia, as well as among opposition parties in Hungary, Romania, and other countries, where the reigning governments also resort to populist rhetoric to counterbalance the failures of their reforms. These topics were debated during this expert discussion, organized by the Republikon Institute. 2008-06-03T14:00:00+02:00 17 Populism in East Central Europe: A „Natural” Development? A Bush-éra – általános vélekedések szerint – hihetetlen károkat okozott az amerikai nemzetközi szerepvállalásoknak. Vajon tud-e ezen változtatni a következő adminisztráció? És ha igen, milyen irányba fordulhat egy demokrata, illetve egy republikánus győzelem esetén az amerikai politika szereke? A Republikon Intézet által szervezett értekezlet e kérdésekre próbált válaszokat keresni. The era of President George W. Bush is commonly perceived as having dealt a major blow to the international leadership of the United States. Can the next Administration change course? And if so, in which direction might the U.S. political ship veer under Democratic and under Republican leadership? The Republikon Institute’s meeting sought to answer these questions. 2008-05-13T11:00:00+02:00 15 The Presidential Elections: New Perspectives in U.S. Foreign Policy Ázsia nem csak két emelkedő nagyhatalommal lép be a 21. század nemzetközi politikájába, de két alapvetően elérő modellt is felmutatva, melyek akár számos követőre is találhatnak az úgynevezett harmadik világban. Kína egypártrendszer, társadalmában ellentmondásos módon vegyül a gazdasági liberalizáció, illetve a központi tervutasításos társadalomvezetési gyakorlat. Indiát szokás a legnagyobb demokráciának nevezni, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy e társadalom nem mindenben felel meg a nyugati demokráciák ismérveinek. Ám mindkét ország kulcstényezője a jövendő évtizedek fejlődésének. A kerekasztal-beszélgetés ennek tanulságait vonta meg. Asia is entering the 21st century international system led by two emerging superpowers. Yet India and China represent two fundamentally different systems, both of which are potentially attractive to many countries of the so-called Third World. China is a single-party system, whose society is a contradictory combination of a liberalizing economy and a centrally planned, directive-based leadership. India is often called the “world’s largest democracy,” though it is clear that Indian society does not comply in every respect with Western democratic norms. But both countries will be the key factors in global development in the coming decades. This roundtable-discussion focused on lessons for the new international order. 2008-04-29T11:00:00+02:00 14 The Role of India and China in the New International System 1968 legalább akkora fordulatot idézett elő a világpolitikában, mint 1989. Ez utóbbi időpont a kelet-európai rendszerek változását idézte elő, ’68-ban viszont létrejött a posztmodern kapitalizmus, elindítva a globalizációt, új kulturális modelleket, új emberjogi garanciákat teremtve, illetve minden addiginál hatékonyabb termelési viszonyokat. A Republikon Intézet által szervezett kerekasztal, az évforduló apropóján, összegezte 1968 máig ható következményeit. The year 1968 brought about fundamental changes in international politics – changes at least as far-reaching as those of 1989. The events of 1989 paved the way for transformations in the political systems of East Europe. But 1968 saw the beginnings of post-modern capitalism, launching the progress of globalism, creating new cultural norms and human rights guarantees, and giving rise to methods of production more efficient than ever before. Forty years later, this roundtable organized by the Republikon Institute summarized the effects of 1968 which reverberate to the present day. 2008-04-22T12:00:00+02:00 13 The Year 1968: Consequences East and West Közép- és Kelet-Európa államainak magatartását az oroszországi politikai fejleményekkel szemben nagyfokú eltérés jellemzi. Egyesek szövetségesi – főként NATO és ezen keresztül transzatlanti – kötődéseik fontos elemének érzik egyértelmű kritika megfogalmazását, és tradicionálisan úgy alakítják gazdasági és energiapolitikájukat, hogy kivédhessék a Kremlből jövő nyomásokat (Lengyelország, Balti államok, Csehország, Románia stb.). Mások – elsősorban Magyarország – a gazdasági érdekek depolitizált érvényesítését helyezik előtérbe, elutasítva a nyílt állásfoglalást az oroszországi eseményekkel kapcsolatban. A kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Gyurcsány-kormány kül- és biztonságpolitikája által meghatározott úgynevezett „magyar modell” vészesen csökkenti az ország energiabiztonságát, ugyanakkor egy olyan politikai kurzust legitimál, mely indokoltan ébreszt kételyeket szövetségesi megbízhatóságunkkal kapcsolatban. Egyértelmű az is, hogy a jelenlegi kormánytól – mely sem társadalmi elfogadottságát nem tudja növelni, sem politikai és gazdasági hatékonyságot nem tud felmutatni – e politika helyességének felülvizsgálata nem várható. A szakmai körök fontos feladata lenne olyan új stratégiák kidolgozása, melyek egy következő politikai fázis trendjeit e téren meghatározhatnák. The states of East and Central Europe are pursuing markedly different strategies in response to political developments in Russia. Some of them take a roundly critical stance toward Russia, considering this an important element of alliance politics (NATO) and transatlantic relations. Such states (Poland, the Baltics, Czech Republic, Romania, etc.) have traditionally formulated their economic and energy policies so as to avoid coming under pressure from the Kremlin. Other states, primarily Hungary, emphasize a non-political approach, focusing on the primacy of economic interests, and refuse to take an open stance regarding events in Russia. Participants at this round table agreed that the so-called “Hungarian model” exhibited in the foreign and domestic policies of the Gyurcsány government has alarmingly reduced Hungary’s energy security, while its apparent legitimization of political trends in Russia understandably raises doubts about Hungary’s reliability as an ally. It is also clear that the current Hungarian government –unable to gain in popularity or to demonstrate political or economic effectiveness – is not planning to review its Russia policy. It falls to the professional public policy community to develop new strategies that can help define Hungary’s Russia policy during the next political cycle. 2008-12-02T11:00:00+01:00 21 East European Consequences of the Russian Economic and Political Crisis Az orosz Déli Áramlat tervének felfüggesztése újra aktuálissá tette a Nabucco Projekt megvalósításának témáját. Míg a gazvezeték-rendszer megépítését eddig lényegében csak Washington támogatta, addig most a terv megvalósulásában ismét érdekelté váltak az érintett térségbeli államok is. A Republikon Intézetben rendezett kerekasztal-beszélgetés a megvalósítás hármas dimenzióját vázolta fel, mely egyaránt érintette az aktuális gazdasági krízis kihatásait, az Unió államainak eltérő érdekérvényesítő szándékait az energiabiztonság terén, ugyanakkor a közel-keleti helyzetben remélt változásokat, mindenekelőtt az iráni politika módosulását. Az előadók egyetértettek abban, hogy valamennyi térségbeli állam érdeke a határozott távolságtartás az ingataggá vált oroszországi politikai és gazdasági helyzettől, illetve olyan új energiaforrások feltárása és kiaknázása, melyek növelhetik mozgásterüket. With plans for the Russian South Stream project suspended, the Nabucco Project is again on the table. Until now, Washington was the sole main supporter of constructing the gas pipeline, but today the countries in the region also have an interest in seeing this project go forward. The Republikon Institute’s roundtable discussion outlined the three primary dimensions of the Nabucco issue: effects of the current global economic crisis; the diverging energy security interests of the EU states; and hoped-for changes in the Middle East, particularly a change in Iran’s policy. Roundtable participants agreed that it is in the interests of every country in the region to unambiguously distance itself from the precarious political and economic situation in Russia, and to uncover and exploit new energy resources, as a way of expanding their options. 2008-12-16T11:00:00+01:00 22 The Role of the Nabucco Project in Diversification of East and Central European Energy Security A közéletben a rendszerváltás akkor voltközponti téma, amikor még be sem következett, illetve amikor megteremtődtek politikai lehetőségei, de hiányoztak az intézmények, a tapasztalatok, ráadásul teljes egészében hiányzott az ahhoz szükséges politikai kultúra. Az akkori politikai elit igyekezett kész toposzokat átvenni a nyugati gyakorlatból, melyeknek egy része sikeresnek bizonyult, más részüket a kelet-európai valóság teljes mértékben erodálta. Ennek egyenes következménye az a kiábrándultság, mely a mai magyar társadalmat olyannyira jellemzi. A mai magyar polgár – sok társához hasonlóan egész Közel- és Kelet-Európában, csalódottan szemléli a társadalmi alapintézmények bizonytalan állapotát, az elit kiábrándító teljesítményét, ugyanakkor nem hajlandó észrevenni, hogy az illúzióvesztésért leginkább ő maga felelős. A térség társadalmait – kevés kivételtől eltekintve – populista politikusok vezetik, a lakosság pedig elvárja teljesíthetetlen ígéreteiket épp úgy, miként olyan vágyainak teljesülését, amelyek nem a jelenhez, még kevésbé a jövőhöz köthetők, hanem leginkább a múlthoz. A legtöbb társadalom, az új politikai kultúra teremtette dimenzióban nem – vagy csak részben – tudja definiálni nemzeti, illetve szociológiai identitását. Ez magyarázza a nacionalizmusok ébredését, éppúgy, mint az elidegenedést attól a demokráciától, mely nem biztosít az egyes embernek automatikus helyet azon virtuális halmazokban, melyeket korábban osztályoknak tekintettek. Azon kelet-európai társadalmakban, melyek nem egyesítették az 1949-1989-es időszakban a kommunista gyakorlatot a nacionalizmussal, és ilyen Magyarország is, a lakosság a nacionalista eszmékhez meglehetősen naivan viszonyul, míg a politikai élet szélsőségeit benépesítő egyes politikusok hatékonyan használják fel céljaikra ezt a naivitást. Ugyanakkor az is tapasztalható – lényegében az összes poszt-kommunista államra, hogy a korábbi diktatúra sikerrel semmisítette meg az osztálytudatot, ami ma különösen terhes következményekkel bír az egyén önmeghatározását illetően, különösen, mert eközben az osztály-előítéletek maradéktalanul megmaradtak. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a demokratikus intézményrendszer Magyarországon maradéktalanul kiépült, ám az azt működtető kultúra – húsz évvel a tényleges rendszerváltást követően – immáron második mély válságát éli meg. Ma már jól kivehető, hogy ez annak az elitnek a válsága, mely végrehajtotta a rendszerváltást, ugyanakkor már feltűnőben vannak az új elit reprezentánsai, akik még nem meghatározó tényezői az intézmények működtetésének, de jelenlétük egyre a politikai tartalmak újrafogalmazódását már elindította. 2008-12-30T11:00:00+01:00 23 System Changing in Political Culture 1989-2008 Elég erőteljes-e Magyarország – és a régió – uniós kötődése ahhoz, hogy megakadályozza azoknak a folyamatoknak a felgyorsulását, melyek a múlt század elején az akkori demokratizációs kísérletek kudarcát okozták? A kerekasztal-beszélgetés több résztvevője megállapította: a weimari Németországra való utaláűs e téren félrevezető, mert az uniós keretek nyilvánvalóan lehetetlenné tennének egy ahhoz hasonló totalitárius kibontakozást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a legtöbb kelet-közép-európai államnak megvannak a maguk weimari tapasztalatai, amelyek bizonyos részterületeken komoly demokrácia-deficithez vezettek már eddig is. Magyarországon ezt évek óta számos példa bizonyítja. A válság az 1998-as választásokat követően mélyült el, az akkori kormányzat által elindított ideológiai fordulatot követően, mely kihívó módon igyekezett aktualizálni vagy újrateremteni a második világháborút megelőző politikai viszonyok számos elemét. A válság tovább mélyült a 2002-es baloldali-liberális kormányzat időszakában, mely a jobboldallal folytatott társadalmi rokonszenv-versenyben nem merte vagy nem tudta megvalósítani a nélkülözhetetlen reformokat. A jelenlegi válság legkihívóbb és veszélyesebb eleme, hogy a modern társadalom és a demokrácia legitimitása sérült, miközben a pártok – elsősorban a modernitást és a demokráciát tagadó jobboldal, de bizonyos fokig az orientáltságát vesztett baloldal is – közönyösen figyelik az európai értékek felmorzsolódását. 2009-03-10T11:00:00+01:00 25 Weimarisation in Hungary? Strategies in Politics and the Challenge of Security