Esemény: Krízis vagy lehetőség? Melegek a magyar társadalomban

Időpont: 2009.06.29 16:00

Esemény leírása:
Teljesen megváltozott a melegek recepciója a társadalomban, ami nem csoda, elvégre uniós csatlakozásunknak várható volt egy ilyen, fontos és pozitív hatása. Ugyanakkor nehezen magyarázható az, hogy a melegek önképében ez a pozitív változás nem, vagy csak kevéssé tükröződik. A meleg társadalom fragmentálódott, nem a közös érték és jogvédő magatartás került előtérbe, hanem a problematika kiüresedése. Ez a furcsa fordulat mindenképpen a kelet-európai társadalmi fejlődés kevéssé artikulált, az európai normáktól elütő jellegével magyarázható. A társadalom általában nem tud mit kezdeni önmagával és csak nehezen találja meg a válaszokat a saját európai identitásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre (lásd a nacionalizmus előretörése, Unió-ellenesség, a szélsőjobboldali tendenciák előtérbekerülése). Miért éppen a meleg társadalomtól lenne elvárható, hogy pozitívan reagáljon az általános társadalmi válság jelentette problémákra. Ugyanakkor a melegek olyan kisebbségi – a többségnél mobilisabb – csoporthoz tartoznak, amely könnyebben találja fel magát az újszerű helyzetekben. A magyar meleg társadalom számos alakja települt ki nyugatra, Londonba, Párizsba, de főként Berlinbe – így korábbi hatásuk a hazai viszonyokra vagy megszűnt vagy meggyengült. A meleg csoportoknak az a gazdaságilag befolyásos köre pedig, mely Magyarországon maradt, létrehozta saját szubkultúráját, ebbe bezárkózott és negligálja a társadalmi folyamatokat. Készültek mélyinterjúk melegekkel, amelyek a fenti következtetéseket alátámasztják. Ugyanakkor ezekből az interjúkból az is kiderült, hogy azok a melegek, akik a leszakadó rétegekhez tartoznak, általában a jobboldali – a Fidesz – bűvkörében élnek, annak támogatói, annak dacára, hogy a párt ellenséges a meleg szubkultúrával szemben. Többen arra a veszélyre hívták fel a figyelmet, amit az erősödő magyar szélsőjobboldal a melegek számára jelent. Emlékeztettek arra, hogy milyen atrocitásokra került sor múlt évben a budapesti Gay Pride alkalmával, és hogy a Jobbik nevű, lényegében fasiszta csoportosulás, mely három képviselőt juttatott be az Európai Parlamentbe, már most kilátásba helyezte az idei Gay Pride-dal szembeni erőszakos fellépését. Ennek fényében eléggé érthetetlen, hogy a melegek passzívvá váltak és úgy viselkednek, mintha jogaikat semmi sem veszélyeztetné. A vita több résztvevője megerősítette: a Gyurcsány-kormány, miközben a látványpolitizálás jegyében kinevezett egyetlen meleg államtitkárt, következetesen megakadályozta meleg szakemberek kinevezését, kizárólag meleg identitásuk miatt.

Esemény: Baloldali jobboldal, jobboldali baloldal: Ideológiai profilvesztés – európai értékvesztés

Időpont: 2009.05.12 16:00

Esemény leírása:
A jelenlegi helyzetre elsősorban az jellemző, hogy a különböző irányzatok, melyek egymástól elkülönülve ajánlottak eddig a társadalomnak fejlődési modelleket, ma egymástól átvett értékeket és modelleket propagálnak, így a választók számára komoly probléma megkülönböztetni őket. Példaként épp a liberalizmust hozták fel többen, mely a 19. század elején még azt az egyenlőséget tartotta elsődleges értéknek, melyet aztán tőle a szocialista irányzat megörökölt. Csak ezt követően vált a liberalizmus alapértékévé a szabadság. Általános volt az a nézet, hogy természetes folyamattal állunk szemben, és ha a társadalmaknak nem kell súlyosabb válságokkal szembesülniük, akkor ez semmilyen kihívást sem jelent. Mindazonáltal fontos az ideológiák állandó elemzése és nem csak a vezető értelmiségiek körében, hanem azon a szinten is, melyben a közember mozog. Ugyanakkor, ha súlyosabb válság törne ki e társadalmakban, akkor a demokratikus alapideológiák – épp a bennük mutatkozó kereszthatás és csökkent identitás miatt – már nem elégítenék ki a tömegek igényeit. Egy ilyen helyzetben azok készséggel fordulnának a szélsőséges kínálatok felé. Ez történt Weimarban a 20. század elején. Hasonló a helyzet az úgynevezett „harmadik világban”, mely sorozatos válságait éli meg. Különösen a Bernard Lewis által leírt iszlám válságzónában épp ez a folyamat akadályozza a demokrácia exportját, illetve ad esélyt a szélsőséges, nacionalista-iszlamista eszméknek. Néhányan ugyanakkor kiemelték, nem kell a Közel-Keletig menni, elvégre Kelet-Európa társadalmaiban ugyanez a jelenség játszódik le. A szélsőséges pártok mindenütt megerősödtek, a nagy pártok ideológiai muníciója pedig kimerült. Eltűnőben vannak a liberális pártok, de a szociáldemokráciával is súlyos bajok vannak (Lengyelországban megszűnt, Magyarországon befolyása minimálissá vált.). A jobboldal pedig arra kényszerül, hogy egyre agresszívebb jelszavakat hirdessen. Csak idő kérdése, hogy megjelenjen ismét a baloldali radikalizmus is, a kommunizmus legklasszikusabb formájában.

Esemény: Felbomló szövetségek: Stratégiai ellentétek a közép- és kelet-európai országok között

Időpont: 2009.04.23 16:00

Esemény leírása:
Míg az uniós csatlakozást megelőzően, illetve a csatlakozási tárgyalások fázisában nagyfokú együttműködés jellemezte Közé-Európa országait, és ez a közös fellépés sokat segített abban, hogy helyzeti előnyhöz jussanak az integrációban, addig mára nem csak, hogy megszűnt e kapcsolatok jelentősége, a meglévő intézmények működése formalizálódott, de Közép-Európa államai ma mintha elsősorban egymást tartanák a legfőbb vetélytársnak. Vitatott, hogy a kapcsolatok elhidegülésének az uniós verseny lenne az oka. Háromtípusú nézeteltérés jellemzi a viszonyokat. Van a magyar-szlovák kapcsolatokat elmérgesítő nacionalista vita, ami azonban nem érinti a lényeget. Létezik egyfajta aszimmetria a fejlődési fázisokban, ez már lényegesebb, és jól mutatja a magyar-szlovák vagy a magyar-román modellek közötti különbséget. Míg a szlovákok és románok végre tudták hajtani a társadalmi reformok számos elemét, addig a baloldal Magyarországon képtelen volt arra, hogy meggyőzze a társadalmat e lépések szükségszerűségéről. A konfliktusok vagy elhidegülések okainak harmadik típusa az eltérő geopolitikai kitekintésekből és célokból fakad. Míg Lengyelország és Csehország határozott transzatlantista politikát folytat és felelősséggel viszonyul az Unió formálódó Oroszország-politikájához, addig a Gyurcsány-kabinet különalkukra törekedett Vlagyimir Putyinnal, negligálta az amerikai érdekeket és gyakorlatilag az országot egy olyan pályára állította, mely egyes elemeiben reprodukálta az egykori szovjet csatlósi viszonyokat. A résztvevők messzemenően egyetértettek abban, hogy a Gyurcsány-kabinet felelőtlensége e téren egyértelmű, a liberálisoknak pedig nem volt elég erejük e folyamatba beavatkozni, bár a héttérben állandóan bírálták a magyar külpolitikai célokat. Göncz Kinga külügyminiszteri teljesítménye „maga volt a katasztrófa” – állapította meg a kerekasztal. Hozzá nem értése, operett-politizálása döntéshozói potenciállal ruházta fel a külügyminisztérium volt kádárista elemeit, amit Gyurcsány Ferenc kormányfő is támogatott. Ezek ténykedése nem csak lezüllesztette a minisztériumot, de – Gyurcsány elvárásainak megfelelően – Magyarország szövetségi rendszerével szembeni politizálást honosított meg a magyar külpolitikában.

Esemény: A média helyzete Magyarországon

Időpont: 2009.04.07 11:00

Esemény leírása:
A politikai orientációvesztés és a pártok világnézeti szembenállása új helyzetet teremtett a magyarországi sajtó számára is. Komoly tájékozódási problémák mutatkoznak leginkább az elektronikus sajtóban, de a lapok és folyóiratok világképe is egyre inkább meghatározhatatlanná válik. A sajtó alapvetően két táborra szakadt. Az egyik igyekszik magasfokú szakismereteket nyújtani egy rendkívül szűkkörű réteg számára, a másik a tömegkultúrát és az ahhoz kötődő elvárásokat próbálja kiszolgálni annak reményében, hogy ezzel garantálhatja fennmaradását. A nemzetközi gazdasági krízis következtében azonban az igényes szaksajtó könnyen elveszítheti anyagi forrásait.

Esemény: Weimarizáció Magyarországon? Biztonsági kihívások és politikai stratégiák

Időpont: 2009.03.10 11:00

Esemény leírása:
Elég erőteljes-e Magyarország – és a régió – uniós kötődése ahhoz, hogy megakadályozza azoknak a folyamatoknak a felgyorsulását, melyek a múlt század elején az akkori demokratizációs kísérletek kudarcát okozták? A kerekasztal-beszélgetés több résztvevője megállapította: a weimari Németországra való utaláűs e téren félrevezető, mert az uniós keretek nyilvánvalóan lehetetlenné tennének egy ahhoz hasonló totalitárius kibontakozást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a legtöbb kelet-közép-európai államnak megvannak a maguk weimari tapasztalatai, amelyek bizonyos részterületeken komoly demokrácia-deficithez vezettek már eddig is. Magyarországon ezt évek óta számos példa bizonyítja. A válság az 1998-as választásokat követően mélyült el, az akkori kormányzat által elindított ideológiai fordulatot követően, mely kihívó módon igyekezett aktualizálni vagy újrateremteni a második világháborút megelőző politikai viszonyok számos elemét. A válság tovább mélyült a 2002-es baloldali-liberális kormányzat időszakában, mely a jobboldallal folytatott társadalmi rokonszenv-versenyben nem merte vagy nem tudta megvalósítani a nélkülözhetetlen reformokat. A jelenlegi válság legkihívóbb és veszélyesebb eleme, hogy a modern társadalom és a demokrácia legitimitása sérült, miközben a pártok – elsősorban a modernitást és a demokráciát tagadó jobboldal, de bizonyos fokig az orientáltságát vesztett baloldal is – közönyösen figyelik az európai értékek felmorzsolódását.

Esemény: Diszkrimináció, intolerancia és megosztottság: a többségi társadalom önmeghatározásának összeomlása

Időpont: 2009.02.17 11:00

Esemény leírása:
Egyre súlyosabb helyzet alakult ki Magyarországon a többségi magyar, illetve bizonyos kisebbségi-etnikai közösségek között. Olyan cselekményekre is sor került – inkább szabályt erősítően, semmint véletlenszerűen – melyek a terrorizmus bizonyos kezdeti jegyeit is magukon hordozzák. Ezek közzé sorolható néhány szélsőjobboldali merénylet, vagy merénylet-kísérlet romák ellen, illetve több, az ellenzék által nyíltan támogatott utcai zavargás. A konferencia megállapította: míg bizonyos szélsőséges csoportok radikalizálódása gyakorlatilag az Unió valamennyi tagországára jellemző, addig komoly politikai erők, illetve az e csoportok közötti szorosabb viszony, egyeztetés, érdekmegosztás kizárólag kelet-európai területeken figyelhető meg. Magyarországon különösen súlyos, nemzetbiztonsági kockázatot magukban hordozó folyamatok zajlanak, melyeknek etnikai, ideológiai, valamint kulturális dimenziói nagyon jól nyomon követhetők. Az okok szerteágazóak, mindazonáltal egyértelmű, hogy a többségi társadalom identitásválsága ezek között hangsúlyosan szerepel, illetve a társadalom hagyományos osztálytagozódásának felbomlása és újradefiniálódása, továbbá az anyagi javak megoszlásának szélsőséges polarizálódása.

Esemény: Rendszerváltás a politikai kultúrában 1989-2008

Időpont: 2008.12.30 11:00

Esemény leírása:
A közéletben a rendszerváltás akkor voltközponti téma, amikor még be sem következett, illetve amikor megteremtődtek politikai lehetőségei, de hiányoztak az intézmények, a tapasztalatok, ráadásul teljes egészében hiányzott az ahhoz szükséges politikai kultúra. Az akkori politikai elit igyekezett kész toposzokat átvenni a nyugati gyakorlatból, melyeknek egy része sikeresnek bizonyult, más részüket a kelet-európai valóság teljes mértékben erodálta. Ennek egyenes következménye az a kiábrándultság, mely a mai magyar társadalmat olyannyira jellemzi. A mai magyar polgár – sok társához hasonlóan egész Közel- és Kelet-Európában, csalódottan szemléli a társadalmi alapintézmények bizonytalan állapotát, az elit kiábrándító teljesítményét, ugyanakkor nem hajlandó észrevenni, hogy az illúzióvesztésért leginkább ő maga felelős. A térség társadalmait – kevés kivételtől eltekintve – populista politikusok vezetik, a lakosság pedig elvárja teljesíthetetlen ígéreteiket épp úgy, miként olyan vágyainak teljesülését, amelyek nem a jelenhez, még kevésbé a jövőhöz köthetők, hanem leginkább a múlthoz. A legtöbb társadalom, az új politikai kultúra teremtette dimenzióban nem – vagy csak részben – tudja definiálni nemzeti, illetve szociológiai identitását. Ez magyarázza a nacionalizmusok ébredését, éppúgy, mint az elidegenedést attól a demokráciától, mely nem biztosít az egyes embernek automatikus helyet azon virtuális halmazokban, melyeket korábban osztályoknak tekintettek. Azon kelet-európai társadalmakban, melyek nem egyesítették az 1949-1989-es időszakban a kommunista gyakorlatot a nacionalizmussal, és ilyen Magyarország is, a lakosság a nacionalista eszmékhez meglehetősen naivan viszonyul, míg a politikai élet szélsőségeit benépesítő egyes politikusok hatékonyan használják fel céljaikra ezt a naivitást. Ugyanakkor az is tapasztalható – lényegében az összes poszt-kommunista államra, hogy a korábbi diktatúra sikerrel semmisítette meg az osztálytudatot, ami ma különösen terhes következményekkel bír az egyén önmeghatározását illetően, különösen, mert eközben az osztály-előítéletek maradéktalanul megmaradtak. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a demokratikus intézményrendszer Magyarországon maradéktalanul kiépült, ám az azt működtető kultúra – húsz évvel a tényleges rendszerváltást követően – immáron második mély válságát éli meg. Ma már jól kivehető, hogy ez annak az elitnek a válsága, mely végrehajtotta a rendszerváltást, ugyanakkor már feltűnőben vannak az új elit reprezentánsai, akik még nem meghatározó tényezői az intézmények működtetésének, de jelenlétük egyre a politikai tartalmak újrafogalmazódását már elindította.

Esemény: A Nabucco Project szerepe a kelet- és közép-európai energiabiztonság diverzifikálásában

Időpont: 2008.12.16 11:00

Esemény leírása:
Az orosz Déli Áramlat tervének felfüggesztése újra aktuálissá tette a Nabucco Projekt megvalósításának témáját. Míg a gazvezeték-rendszer megépítését eddig lényegében csak Washington támogatta, addig most a terv megvalósulásában ismét érdekelté váltak az érintett térségbeli államok is. A Republikon Intézetben rendezett kerekasztal-beszélgetés a megvalósítás hármas dimenzióját vázolta fel, mely egyaránt érintette az aktuális gazdasági krízis kihatásait, az Unió államainak eltérő érdekérvényesítő szándékait az energiabiztonság terén, ugyanakkor a közel-keleti helyzetben remélt változásokat, mindenekelőtt az iráni politika módosulását. Az előadók egyetértettek abban, hogy valamennyi térségbeli állam érdeke a határozott távolságtartás az ingataggá vált oroszországi politikai és gazdasági helyzettől, illetve olyan új energiaforrások feltárása és kiaknázása, melyek növelhetik mozgásterüket.

Esemény: Az oroszországi gazdasági és politikai krízis hatása Kelet-Európára

Időpont: 2008.12.02 11:00

Esemény leírása:
Közép- és Kelet-Európa államainak magatartását az oroszországi politikai fejleményekkel szemben nagyfokú eltérés jellemzi. Egyesek szövetségesi – főként NATO és ezen keresztül transzatlanti – kötődéseik fontos elemének érzik egyértelmű kritika megfogalmazását, és tradicionálisan úgy alakítják gazdasági és energiapolitikájukat, hogy kivédhessék a Kremlből jövő nyomásokat (Lengyelország, Balti államok, Csehország, Románia stb.). Mások – elsősorban Magyarország – a gazdasági érdekek depolitizált érvényesítését helyezik előtérbe, elutasítva a nyílt állásfoglalást az oroszországi eseményekkel kapcsolatban. A kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Gyurcsány-kormány kül- és biztonságpolitikája által meghatározott úgynevezett „magyar modell” vészesen csökkenti az ország energiabiztonságát, ugyanakkor egy olyan politikai kurzust legitimál, mely indokoltan ébreszt kételyeket szövetségesi megbízhatóságunkkal kapcsolatban. Egyértelmű az is, hogy a jelenlegi kormánytól – mely sem társadalmi elfogadottságát nem tudja növelni, sem politikai és gazdasági hatékonyságot nem tud felmutatni – e politika helyességének felülvizsgálata nem várható. A szakmai körök fontos feladata lenne olyan új stratégiák kidolgozása, melyek egy következő politikai fázis trendjeit e téren meghatározhatnák.

Esemény: Hogyan legyünk úrrá a politikai és gazdasági válságon? A politikai jelleg újradefiniálása a gazdaságiban

Időpont: 2008.11.11 14:00

Esemény leírása:
Az amerikai elnökválasztás drámaian új helyzetet teremtett, ami nem korlátozódik csak az Egyesült Államokra. Barack Obama megválasztására egészen másként reagáltak Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában. Míg az előbbiben az elhúzódó politikai válság gyors felszámolásában reménykednek, s ennek összefüggésében adekvát intézkedésekre számítanak az új amerikai vezetés részéről, addig Kelet-Európában a politikai és gazdasági elit attól fél, hogy kevesebb figyelmet kapnak a térség sajátos érdekei, kevesebb segítséget kapnak majd az egyes országok ahhoz, hogy megerősíthessék belső demokráciájukat, vagy különleges biztonsági garanciákban részesüljenek Oroszországgal szemben (orosz hegemónia-törekvések, energiabiztonság stb.). A Republikon Intézet – Centre of Foreign Policy kerekasztalán, melyen a térség államainak több szakértője volt jelen, megfogalmazódott azon vélemény, hogy a legtöbb problémát eddig is az okozta, hogy túl nagyok voltak az elvárások a belső politikai szilárdság külső feltételei iránt. Több hozzászóló kiemelte: a jövőben talán az aktuális eliteket nagyobb felelősségvállalásra készteti az a tény, hogy a térség – globális politikai szempontból – leértékelődik. Ugyanakkor a többség azt a meggyőződést vallotta: sem az Európai Uniónak, sem pedig az USA-nak nem érdeke, hogy Oroszország gazdasági, politikai vagy katonai befolyása megerősödjék. A közös fellépést e téren nagyobb transzatlanti, illetve Nyugat- és Kelet-Európai kooperáció kell és fogja jellemezni, mert Moszkva hegemón fellépései ma inkább egyesítik a kontinens államait, nem úgy, mint akár fél évvel korábban. Ugyanakkor veszélyesnek nyilvánították azt a tendenciát, mely egyes, paternalizmusra hajlamos országokat magával ragadhat, hogy túlhajtott gazdasági-politikai koncentrációval válaszoljanak a kihívásokra. Ennek kritikáját a szakértelmiségnek minden országban fokoznia kell. Magyarországon a kormányzat elvben komolyan veszi a gazdaság liberális fejlesztésének célszerűségét, de visszariad a következetességtől. Félő, hogy a kialakult válsághelyzet még inkább elbátortalanítja a kormányzatot a lényegi gazdasági reformok végrehajtásától.

Esemény: Vége a liberális államnak? A pénzügyi válság kapcsán megfogalmazódó antiliberális kritikák

Időpont: 2008.10.30 11:00

Esemény leírása:
Miután közel húsz évvel ezelőtt a liberalizmus jegyében egyesek kinyilvánították a történelem végét (Francis Fukuyama), ma sok olyan radikálisan konzervatív, vagy radikálisan baloldali nézet kap figyelmet, melyek az „új történelmi kezdetek” jegyében a liberalizmus végében reménykednek. Az e téren megszólalók véleményében egyszerre tükröződik az egyéni és kollektív jogokat korlátozó állam szerepének megerősítése mint elvárás, illetve a visszatérés olyan értékekhez, amelyek bizonyos csoportérdekeknek (osztályok, rétegek, elitek) előtérbekerülését erősítenék az egyéni szabadság rovására. A Republikon Intézet – Centre of Foreign Policy keretében megrendezett kerekasztal beszélgetésen több, főként Közép- és Kelet-Európai politikai szakértő, illetve szakújságíró fejtette ki véleményét. Ők egyöntetűen arra a tendenciára hívták fel a figyelmet: az 2004-ben, illetve 2007-ben az Európai Unióhoz csatlakozó országokban – szemben az Unió korábbi tagállamaival – a lakosság és a nagyobb érdekcsoportok körében a liberalizmus-ellenesség szembeszökően hangsúlyossá vált. Ezt a jelenséget felerősíti a válsággal kapcsolatos félelem, amely elsősorban politikai jellegű. Egyes tagországokban e félelem kiemeli a külső fenyegetettséget (Oroszországtól, a szomszédoktól), s ennyiben elsősorban nacionalista jelleget kapott (Baltikum, Lengyelország, Szlovákia, Románia). Másutt, mint Magyarországon a két nagy párt támogatóit az erőteljes állam eszméje iránti versengés ragadta magával. A szakértők egyetértettek abban, hogy a helyzet veszélyei egyértelműek, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a szélsőségek előtérbekerülése esélyt ad a liberális pártoknak, hogy ismét markáns, a fő kurzussal ellentétes politikai arcot és álláspontot alakítsanak ki.

Esemény: A német stratégia szerepe az Unió új energiapolitikájának kialakításában

Időpont: 2008.06.17 11:00

Esemény leírása:
A német-orosz külön-megállapodások általános politikai atmoszférája indokolt aggodalmat váltott ki nem csak az uniós tagállamokban, de fokozta a transzatlanti kapcsolatok feszültségeit is. Az e témában megrendezésre kerülő szakértői kerekasztal célja, hogy tisztázza: milyen további biztonságpolitikai kihívást okoz, illetve milyen fejlődési irányt szab a vonatkozó német politika az uniós energetikai elképzeléseknek.

Esemény: Természetes fejlődési irány-e az új kelet-európai demokráciák számára a populizmus?

Időpont: 2008.06.03 14:00

Esemény leírása:
Nincs egyetlen olyan kelet-európai állam sem, melyben ne fenyegetne a populizmus tárhódítása. A korábbi lengyel kormányzat populista politikája komoly kihívást jelentett nem csak a belpolitika, de az ország nemzetközi kapcsolatai számára is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Szlovákiában, de a magyarországi, a romániai stb. ellenzéki politizálásban is, illetve a kormányzatok hasonló retorikával próbálják olykor ellensúlyozni reformtörekvéseik kudarcát. A Republikon Intézet által szervezett szakértői értekezlet e témát vitatta meg.

Esemény: A közép-európai államoknak szánt szerep az új francia geopolitikai kezdeményezésben

Időpont: 2008.05.22 11:00

Esemény leírása:
Nicolas Sarkozy elnök új geopolitikai irányt ígért a választási kampányban, és az elnökké választását követő első évben nagyjából e törekvéseket igyekezett realizálni. Meghirdette a Mediterrán Uniót, új alapokra kívánta helyezni a francia-brit, illetve francia-német kapcsolatokat. Legutóbb pedig új partnerségi kapcsolatokat ajánl a közép és kelet-európai államoknak. A kerekasztal összegezte a francia kezdeményezések eddigi sikereit, illetve kudarcait.

Esemény: Az elnökválasztás és az amerikai külpolitika új perspektívái

Időpont: 2008.05.13 11:00

Esemény leírása:
A Bush-éra – általános vélekedések szerint – hihetetlen károkat okozott az amerikai nemzetközi szerepvállalásoknak. Vajon tud-e ezen változtatni a következő adminisztráció? És ha igen, milyen irányba fordulhat egy demokrata, illetve egy republikánus győzelem esetén az amerikai politika szereke? A Republikon Intézet által szervezett értekezlet e kérdésekre próbált válaszokat keresni.

Esemény: India és Kína szerepe az új nemzetközi rendszer kialakításában

Időpont: 2008.04.29 11:00

Esemény leírása:
Ázsia nem csak két emelkedő nagyhatalommal lép be a 21. század nemzetközi politikájába, de két alapvetően elérő modellt is felmutatva, melyek akár számos követőre is találhatnak az úgynevezett harmadik világban. Kína egypártrendszer, társadalmában ellentmondásos módon vegyül a gazdasági liberalizáció, illetve a központi tervutasításos társadalomvezetési gyakorlat. Indiát szokás a legnagyobb demokráciának nevezni, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy e társadalom nem mindenben felel meg a nyugati demokráciák ismérveinek. Ám mindkét ország kulcstényezője a jövendő évtizedek fejlődésének. A kerekasztal-beszélgetés ennek tanulságait vonta meg.

Esemény: 1968 geopolitikai következményei Nyugaton és Keleten

Időpont: 2008.04.22 12:00

Esemény leírása:
1968 legalább akkora fordulatot idézett elő a világpolitikában, mint 1989. Ez utóbbi időpont a kelet-európai rendszerek változását idézte elő, ’68-ban viszont létrejött a posztmodern kapitalizmus, elindítva a globalizációt, új kulturális modelleket, új emberjogi garanciákat teremtve, illetve minden addiginál hatékonyabb termelési viszonyokat. A Republikon Intézet által szervezett kerekasztal, az évforduló apropóján, összegezte 1968 máig ható következményeit.

Esemény: Biztonsági kihívások a közép-európai régióban. A NATO jövője, viták a bővítésről

Időpont: 2008.04.15 11:00

Esemény leírása:
Az április elején, Bukarestben megrendezett NATO-csúcs mind geopolitikai, mind pedig regionális szempontból kijelölte a következő esztendők biztonságpolitikai fejlődésének irányát. Bár egyesek – az ukrán és a grúz csatlakozási kérelem elutasítása miatt – kudarcról beszélnek, mindazonáltal számos olyan döntés született a csúcstalálkozón, amelyek növelni képesek a szervezet kohézióját és reális alternatívákat jelentenek Moszkva növekvő konfrontációs politikájával szemben. Ezek számbavételére rendezi meg a Republikon Intézet e kerekasztal-beszélgetést.

Esemény: Koszovó – ami a függetlensége után következik

Időpont: 2008.03.08 11:00

Esemény leírása:
A kerekasztal-beszélgetés témája a Balkán és mindenekelőtt a koszovói helyzet, valamint az új állam elismerésével kapcsolatos – mint a vitából is kiderült – számos váratlan elemet hordozó európai politika volt. A résztvevők számára a koszovói függetlenségi nyilatkozatnak fontos, pozitív kihatása lehet, mert felgyorsíthatja Szerbia európai orientációját. Egyben megfogalmazódott az is, hogy Koszovó függetlenségének elismerése az európai politika szuverenitással kapcsolatos korábbi – határozottan elutasító – magatartásának változásáról tanúskodik.

Esemény: Merre tart Oroszország? Az amerikai-orosz kapcsolatok jelene

Időpont: 2008.02.14 11:00

Esemény leírása:
A kerekasztal-beszélgetés fókuszában az amerikai-orosz kapcsolatok jelene áll, témája viszont ennél lényegesen tágabb. A mai nemzetközi politika szinte valamennyi markánsabb kérdésében ott van Oroszország és az Egyesült Államok viszonya. Két nagyhatalom rivalizálásáról van-e szó? Azaz Oroszország valóban nagyhatalom még ma is? A beszélgetés résztvevői e kérdésekre keresnek választ.

Esemény: Biztonságpolitikai tudatosságunk

Időpont: 2008.02.13 14:00

Esemény leírása:
Az a tény, hogy aktív terrorcselekmények egyelőre csak a kontinens néhány nyugati államát érték nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az újonnan csatlakozott országoknak ne kellene számolniuk ilyen kockázattal. Mennyire vannak felkészülve e társadalmak e kihívásra, milyen tudatossággal szervezi meg a terrorizmussal szembeni stratégiáját a kelet-közép-európai államok politikai elitje. Ezt hivatott tisztázni a szakértői beszélgetés.

Esemény: Az amerikai külpolitika perspektívái

Időpont: 2008.01.11 11:00

Esemény leírása:
Az Egyesült Államok – más hatalmak felemelkedése vagy ideiglenes megerősödése ellenére – a 21. század első harmadának is domináns szereplője marad. Külpolitikájának alakulása ezért nem lehet közömbös senki számára sem. Anélkül, hogy hosszútávú prognózist nyújtanánk, úgy véljük, időszerű és érvényes következtetéseket tudunk levonni a hidegháború utáni időszak három adminisztrációjának és öt elnöki periódusának történéseiből és törekvéseiből. Különösen G. W. Bush elnöki tevékenységének alakulása, hatása a világra, a szövetségesekre és magára az Egyesült Államokra tesz lehetővé a jövőt illető megállapításokat. A szakértői kerekasztal és vita a 2008-as választások utáni új adminisztráció lehetőségei és valószínű külpolitikai irányát és lépéseit kívánja elemezni.

Esemény: Miért van szükségünk külpolitikai stratégiára?

Időpont: 2007.12.09 11:00

Esemény leírása:
Nagyjából két éve kezdődött meg a munka, s több mint száz résztanulmány és érdemi hozzászólás eredményképpen lassan utolsó stádiumához érkezik a 2020 körüli időkig tervezett külkapcsolati stratégia megalkotása. A műhelytanulmányok többsége a sajtóban is megjelent, így a koncepció formálódása némi nyilvánosságot is kapott. E készülő koncepciót és általában a magyar külpolitika sarkalatos pontjait, lehetőségeit vitatták meg a szakértők.

Esemény: Térségünk energia-biztonsági helyzete

Időpont: 2007.12.03 14:00

Esemény leírása:
Az elmúlt egy, másfél esztendő nagy, európai dimenziójú tanulsága, hogy az energia hogyan konvertálható közvetlen politikai befolyás szerzésére, hogyan teheti sebezhetővé egy-egy ország, sőt az Unió biztonságát. Az EU függése egyrészt az orosz gáztól, másrészt a közel-keleti kőolajtól drámai következményekkel járt egy olyan helyzetben, amikor Oroszország igyekszik visszaszerezni mindazt a politikai befolyást, amit valaha Szovjetunióként élvezett; a közel-keleti iszlám fundamentalista politika pedig szintén világpolitikai főszereplővé vált. A kerekasztal célja tisztázni e kihívásokat, valamint a védekezés lehetséges alternatíváit.